Újabb törvényi változás a 3. országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatban

2024 decemberében elfogadott salátatörvényben kapott helyet a vendégmunkásokat érintő szabályozás szigorítása.
A hír már korábban, az Adventi időszakban bejárta a sajtót, így az év végi időszak a szakértőknek és számos kollégánknak a törvények bogarászásával telt!

Mit mond a törvény?

2025.01.01-től külföldről beutazó munkavállalók részére vendégmunkás és foglalkoztatási típusú tartózkodási engedélyt csak olyan ország állampolgárai kaphatnak, amely országok:

a, visszafogadási egyezményt kötöttek Magyarországgal vagy az EU-val (a 450/2024. Korm.rendelet 1.számú melléklete szerinti országok)

b, adott ország rendelkezik Magyarországon egy dedikált irodával vagy szervezettel, amely garantálja vonatkozó esetekben az ország elhagyás teljesülését

(a külpolitikáért felelős miniszter által közzétett közleményben szereplő országok)

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Cikkünk publikálásának napján Fülöp-szigeteki Köztársaság, Grúzia és Örményország állampolgárai számára kérelmezhető tartózkodási engedély. Ez vonatkozik a kölcsönzött munkaerőre és a saját állományban történő foglalkoztatására is, azonban az ukrán és szerb állampolgárok foglalkoztatását mindez nem érinti.

Már Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel foglalkoztatott munkavállalók esetében az engedély hosszabbítás megengedett, így továbbra is állományban maradhatnak függetlenül az állampolgárságuktól.

Forrás: 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet

Tulajdonosaink az év első napjaiban találkoztak a Forbes munkatársával, hogy átbeszéljék részleteiben a szabályozást és a mögötte meghúzódó miérteket.

A törvény részeként újraírták a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokat érintő szabályokat, de ez aligha volt az utolsó módosítás: a munkaerőpiac problémáit ahogyan az eddigiekkel, úgy ezzel a szigorítással sem oldja meg a jogalkotó. De miért, ha a rendszer szinte biztos, hogy változni fog. A kérdés csak az, hogy milyen irányba és hogy mikor.

A törvénymódosítás gondolata már ősszel elkezdődött, amikor is arról olvashattunk, hogy „a kormány megtiltaná a munkaerőközvetítőknek a harmadik országbeliek behozatalát” ( Forrás: HVG.hu)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor tiltotta meg a magán-munkaközvetítők számára a harmadik országbeli állampolgárok közvetítését, ahogyan ők fogalmaztak „a visszaélések elkerülése érdekében”. A döntéssel jelentősen lecsökkent azon országok száma, ahonnan vendégmunkások jöhettek. 

Stasztny Viktor: „Eddig a kis közvetítőcégek gyakorlatilag bármilyen nációt hozhattak, bár ehhez egy sokkal hosszabb és körülményesebb ellenőrzésen kellett keresztül menniük. A nagyobb, minősített kölcsönzők számára, mint a MENTON, ezzel szemben meg volt adva egy lista, hogy honnan hozhatnak vendégmunkásokat, de cserébe egy gyorsított folyamattal is be tudtuk hozni őket”. Az elvi elgondolás emögött az, hogy a nagyokat az állami szervek sokkal egyszerűbben és gyakrabban tudják ellenőrizni, így nem okozott problémát a gyorsított folyamat.

Október 15. óta tehát csak ők és a stratégiai nagyberuházásokhoz kapcsolódó cégek hozhattak be vendégmunkásokat, de a forrásországok száma már akkor jelentősen lecsökkent. A döntés hátterében az állt, hogy a gyorsított eljárás ellenére többségében még mindig a listán nem szereplő országokból – Thaiföld, India, Pakisztán – érkezett Magyarországra a munkaerő.

De hogy volt ez egyáltalán lehetséges?

Eddig kizárólag munkaügyi és idegenrendészeti ellenőrzésen estek át a vendégmunkások, a kérdés kvázi annyi volt, hogy tényleg szükség van-e rájuk. Nemzeti ellenőrzésen ugyanakkor nem mentek át, itt tudják visszanézni, hogy pontosan melyik országból érkeznek. Az ősz óta a változás az, hogy már ez is szempont. Ezt a tendenciát folytatta a decemberi szigorítás: a nemzeti kártyásokon túl – ez lényegében a szerbeket és az ukránokat jelenti, a többi balkáni ország munkaerő-szempontból irreleváns, a grúzok és a helyi irodával rendelkező Fülöp-szigetekiek kaphatnak munkát Magyarországon, más nemzetiségűek nem.

Miért fontos a nemzetiség?

A magyar kormány új elvárása a vendégmunkásokat küldő országok felé az úgy nevezett visszafogadási megállapodás. A listáról azok kerültek le, akik ezt nem írták alá, illetve azok, akik egyszerűen nem rendelkeznek erre a célra létrehozott speciális irodával. A visszafogadási megállapodás azt hivatott garantálni, hogy ha az adott munkavállaló nem hagyná el Magyarországot, az esetben a küldő ország segít a magyar hatóságoknak a munkavállalót „visszafogadni” az anyaországba, effektíve hazaküldeni.

Horváth Tamás: „A kormány 2024-ben valószínűleg azt szerette volna elérni ezekkel a lépésekkel, hogy minél több ország írjon alá ilyen megállapodást, hogy a vendégmunkásaik a szerződések lejártával ne dolgozhassanak illegálisan Magyarországon, vagy ami gyakrabban előfordul, más EU-s országban. A nemzeti kártyás országok már korábban aláírták ezt a megállapodást, azóta a grúzok és az örmények is, a többiek viszont nem, ezért dönthetett úgy a magyar kormány, hogy bekeményít” – mondja Tamás, aki szerint az egyezmény aláírása az elsődleges lehetősége a küldő országoknak, hiszen a Fülöp-szigetekiekéhez hasonló vendégmunkás-iroda kiépítése és fenntartása extra költség. Ez legfeljebb az indonézeknél merülhet fel, mint opció, mert náluk a konzulátus aktívan részt vesz az ide érkező munkások életében.

A MENTON Jobs alapítói a kérdésben már egyeztettek a küldő országokban lévő partnereikkel, akik jelenleg is próbálják kijárni, hogy a saját kormányaik aláírják ezt a visszafogadási megállapodást.

S. Viktor: „A probléma csak annyi, hogy nem tudni, hogy ez három hónap lesz vagy két év.”

Pedig nélkülük nincs magyar mezőgazdaság!

Jelenleg a három legfontosabb küldő ország, akiknek nincs Magyarországgal visszafogadási megállapodása:

  • Kirgizisztán,
  • Indonézia
  • és Vietnám

A magyar gazdaság számára kulcskérdés a három ország döntése, lévén ezen országokból érkező vendégmunkások jelenleg a magyar

  • mezőgazdaság,
  • élelmiszeripar,
  • turisztika,
  • feldolgozóipar,
  • és autóipar

különböző területein kifejezetten nagy számban dolgoznak és effektíve pótolhatatlanok.

H. Tamás: „Szükség van egy diverz vendégmunkás országlistára, nem lehet mindent megoldani a Fülöp-szigetekről!”

„A filippínók szakképesítést igénylő munkák elvégzésében nagyon jók, viszont éppen ezért többe kerül foglalkoztatni őket, nagyjából 15 százalékkal. A Fülöp-szigeteken az állami szabályozás miatt idénymunkát sem vállalnak el, ezért a 4-6 hónapos ritmusokban működő mezőgazdaság is kiesik, és mivel jellemzően kis termetűek, a kemény fizikai munkák sem jöhetnek szóba. Ilyenkor lenne például nagy szükség a kirgizekre, indonézekre, vietnámiakra. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar komoly kihívások elé fog nézni, ha ez a helyzet nem lesz megoldva! „

„December 24-e óta tajtékozva hívnak fel minket a partnereink, nap mint nap, és kérdezik, hogy mi a terv? Nincs terv.”

„Megpróbálunk vért izzadva költségoldalon behozni a szabályozásnak megfelelő nemzetiségű vendégmunkásokat, de a filippínók plusz költségét már nem tudjuk lenyomni rajtuk, mert egyszerűen nem éri meg. Ilyenkor előfordulhat, hogy akadozik a termelés, rosszabb esetben akár le is állhat”.

A MENTON Jobs történetében először fordul elő ilyen helyzet. A kezdetekkor a vendégmunkás-modell még a kelet-magyarországi munkások vendégeskedését jelentette Nyugat-Magyarországon, aztán megjelentek az ukránok és a szerbek, akik azóta már leginkább Európa fejlettebb régióban vagy a legjobban fizető magyar állásokban, például akkugyárakban dolgoznak.

A hazai akkugyárak helyzete külön történet a kormányzati tervekhez képest az épülő üzemek jellemzően megkésve, csökkentett termeléssel fognak elindulni, az autóipar is szenved, ezek fényében az új, 35 ezer fős vendégmunkás kvóta -ennyi új engedélyt adhatnak ki 2025-ben Magyarországon – a szakértők szerint abszolút reális. Ugyanakkor ez relatív „kvótabőség” aligha jelent majd megoldást a mezőgazdaságban és a gazdaság egészében tapasztalható munkaerőhiányra, hiszen ennyi vendégmunkás behozatala a visszafogadási megállapodást aláíró országok közül elképzelhetetlen, és ahogyan azt a fentiekben láthattuk, gazdaságilag nem is megtérülő.

Az alacsonyabb hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket az elmúlt években a kelet-ázsiaiak dominálták – egyszerűen azért, mert ezekbe az állásokba nem találni magyar munkaerőt, pedig a mai napig keresnek–, kiesésüket már most érzi a piac.

Jelenleg úgy néz ki, hogy ha a partnereinknek szüksége van munkásokra, akkor azt lehet, hogy meg tudjuk oldani, de lehet, hogy nem. Nagyjából megszűnt a játéktér: az ukránok és a filippínók drágák, a Dél-Balkán egyszerűen nem működik, oroszokkal pedig nem dolgozunk” – foglalja össze a helyzetet Tamás.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság helyzetét az egyszerűsített foglalkoztatás megnövekedett költsége tovább rontja. A kérdés talán súlyosabb, mint valaha: „Ki fogja betakarítani a termést?”

A teljes Forbes cikket az alábbi linken tekinthetik meg:

További bejegyzések:

Épp a háború kitörése előtt 1 nappal kaptuk meg a minősített foglalkoztatói státuszt, ami alapján újabb 9 országból
Hegesztő, varró, újabban idős- vagy gyermekgondozó pozíciókba –, valamint az agráriumba is sokszor kell toborozni külföldről.
Nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja.