A Magyar Állattenyésztők Lapjában februárban megjelent cikkünkben az állattartásról és a munkaerőpiaci helyzetről beszélgettünk az EBESI PULYKAHÍZLALÓ Kft-vel.

Barcza Zsolt ügyvezető és Brecska János ágazati vezető osztották meg velünk az elmúlt években szerzett tapasztalataikat, melyet Önökkel is ismertetünk.

Nézzük először is, mit tudhatunk a vállalkozásról, hol és mióta működik a cég?

Az EBESI PULYKAHÍZLALÓ Kft. 2007. augusztus 1-jén alakult a PENSUM Kft-ből történő kiválással, így a jogelőddel együtt, összességében már 32 éve foglalkozunk pulykahízlalással Ebesen.

Két telephelyen-, összesen 37 000 négyzetméteren működünk, ahol rotációnként körülbelül 150 000 pulykát nevelünk.

Éves szinten így kb. 400 000 állattal foglalkozunk és 5,3 millió kilogramm pulykahúst állítunk elő, melyet kizárólagosan a Gallicoop Zrt-nek, Magyarország legnagyobb pulykafeldolgozójának szállítunk.

A feladatok folyamatos ellátásához jelenleg 34 fő dolgozó nyújt erőforrást a vállalkozásunknak.

Tudjuk, hogy az elmúlt években sem voltak mindig könnyű helyzetben az állattartásban-gazdálkodásban működő vállalkozások. A Kft-nél voltak-e nehezebb időszakok a munkaerő biztosításában, és ha igen, hogyan oldottátok meg a problémát?

Kezdetben nagyon jó munkaerőállománnyal indultunk, csak magyar kollégákkal dolgoztunk, de az utóbbi években azt tudjuk mondani, hogy kisebb hullámokban ugyan, de egy egyenes vonalú negatív folyamatot látunk a magyar munkaerő moráljában.

Sajnos nem végzik megfelelően a munkájukat, annak minősége romlást mutat, feladataikhoz való hozzáállásuk is hullámzó, de természetesen vannak közöttük kiváló és szorgalmas dolgozóink is.

A munkaerővel kapcsolatos problémánk az utóbbi 3-4 évben azonban lavinaszerűen felgyorsult.

Ennek lehet helyi sajátossága is van, ugyanis Ebes, Debrecen és Hajdúszoboszló között található, és mint tudjuk, Debrecenbe rengeteg cég települt be az utóbbi években, melyeknek igen erős elszívó hatásuk van.

A mezőgazdasági és állatgondozói munkák sajnos a fiataloknak nem nyújtanak vonzó lehetőséget, így nagyon nehéz volt a kieső munkaerő helyére új embereket találnunk.

Szorult helyzetben voltunk, nem váltak be azok a magyar munkavállalók, akiket alkalmazni szerettünk volna és ekkor – egy személyes kapcsolat lévén – ismerkedtünk meg a MENTON Jobs Kft-vel.

Tőlük részletes tájékoztatást kaptunk arról, hogy milyen külföldi munkavállalókkal lehetne helyettesíteni a be nem töltött álláshelyeket, így, az ő segítségükkel került sor az indonéz kollégáink felvételére. Ők 2025 áprilisa óta dolgoznak cégünknél.

Mondanátok nekünk pár szót arról, hány főt foglalkoztattok és hogyan váltak be a 3. országbeli állatgondozók?

A 34 főből jelenleg 5 fő indonéz kollégánk van, akik baromfigondozással foglalkoznak (istállók takarítása-ellenőrzése, pulykák ellátása, elhullott állatok összeszedése, szalmázás…..stb).

Ezzel az 5 fővel maximálisan meg vagyunk elégedve!

Ők sokkal alázatosabban állnak a munkához, örülnek, hogy dolgozhatnak és jóval több pénzt kereshetnek, mint a hazájukban. Motiváltabbak.

Az ünnepnapokon (Karácsony, Húsvét) is örömmel dolgoznak, ami nagy előny a cégnek, hiszen a magyar kollégák nagy része ilyenkor szabadságot kér, így a harmadik országbeliekre ebben az időszakban is számíthatunk, mert az állatokat ilyenkor is el kell látni! Nekik nem fontos ezekben az időszakokban a pihenés (számukra ez nem ünnep), örülnek a munkának, a fizetésnek.

A munkaidőt betartva, feladataikat önállóan végzik.

Több idő volt betanítani őket, mint a magyar munkavállalókat? Okozott esetleg gondot az idegen nyelv használata? Amennyiben igen, hogyan hidaltátok át ezeket a problémákat?

A betanítás kicsivel több időt vett igénybe, mint a helyi dolgozók esetében, a nyelvi és kulturális különbségek miatt. Pl. a „szalma” vagy az „itató” fogalmát is meg kellett tanítani, vannak olyan kifejezések, tárgyak, amit ők nem ismernek a saját hazájukban.

Kisebb zökkenő volt a munkavédelmi oktatás, mert azt a saját nyelvükön kellett megoldanunk számukra.

Úgy valósítottuk meg, hogy a mi munkavédelmi szakreferensünk elmondta a tudnivalókat, amit tolmács lefordított nekik, hogy mindent megértsenek. Az aláírandó dokumentumok 3 nyelven-  angolul , magyarul és indonézül- készültek és  végül ezzel is minden rendben volt.

A munkafolyamatokba való betanulás során kezdetben mutogatással és fordítógépekkel (okostelefonok, cég által biztosított eszközök) kommunikáltak, később már elég jól elsajátították az egyes kifejezéseket.

Tapasztalatunk szerint a nehézségek megoldását az egyéni akarat is befolyásolja! Nálunk is van az öt főből angol nyelvtanár, ő gyorsabban tanul, ezáltal tudja a többieket is motiválni, segíteni.Sőt, az ő munkához való hozzáállása húzza a magyar munkavállalókat is a jobb, pontosabb munkavégzés irányába!

A betanulásnál az első időszakban minden indonézt először egy istállóra, egy magyar csoportvezető alá osztottunk be, aki 4-5 napig mutogatta és magyarázta nekik mit hogyan kell csinálni, majd ezt követően fokozatosan lettek szétosztva kettesével, majd egyesével.

Így kb. két  – három hét után már egyedül tudták ellátni azokat a feladatokat, amit a magyar kollégáink is önállóan végeznek. A betanítással a nyelvi nehézségek is oldódtak és az együttműködés is javult a kollégák között. Jelenleg 1 ember 4 istállót gondoz a cégünknél.

Tapasztaltatok ellenállást a meglévő kollégák részéről, az új 3. országból érkező munkavállalók irányába?  Voltak esetleg olyan feladatok, amiket nem tudtatok az indonéz kollégákra osztani?

Kezdetben minimális fenntartás volt, a kollégák részéről. Alapvetően mi lojálisak maradtunk a magyar munkaerő iránt, egyetlen kollégánktól sem váltunk meg a külföldi munkaerő miatt, ésa jövőben sem tervezzük, hogy az arány eltolódjon.Szeretnénk megtartani a magyar kollégáinkat.

 A kezdeti “félelmek” ellenére a belépésüket követően sem volt köztük probléma, sőt, voltak olyan megnyilvánulások is, hogy:  “Hú, hát ezek nem is olyan rosszak, ezek normálisak”….,és a településen, a boltokban, a lakókörnyezetben is jól fogadják őket, kedvesek, mosolygósak az indonézeink is, így  tehát inkább pozitív volt a visszajelzés, ami a mai napig is így van.

A feladatokat tekintve, vannak olyan nehezebb fizikai munkák (nagybálák pakolása, nagy hímpulykák mozgatása, kocsira nagy súlyok pakolása) amelyekre kevésbé alkalmasak gyengébb fizikumuk miatt, ezért ezeket a feladatokat nem osztjuk rájuk.

Gépkezelői engedélyük ugyan néhányuknak van, de sajnos nem EU kompatibilisek, így gépek kezelésére nem tudjuk beosztani őket. (MENTON Jobs megjegyzés: van lehetőség gépkezelő képzésre is beíratni a 3. országbeli munkavállalókat).

Mit fogalmaznátok meg a 3. országbeli munkavállalókkal kapcsolatban fő előny- és hátrányként?

Előnyként mindenképp mondhatjuk, hogy egy nagy kő esett le a szívünkről, mivel legalább két évig biztosítva van a megfelelő létszámunk, ami ekkora mennyiségű pulyka tartásához és gondozáshoz szükséges.

Pozitív tényező a motiváltságuk, a munkához való rugalmas hozzáállásuk, a szorgalmuk és a tanulni akarásuk. Javarészt egyszer kell elmondani nekik egy feladatot , következő alkalommal már automatikusan csinálják.

A jó teljesítményük pozitív hatással van a magyar kollégák munkamoráljára is.

Nehézségként a korábban említett hosszabb betanulási idő és a korlátozottabb fizikai terhelhetőség említhető.

Ezek ellenére az össz tapasztalatunk jó és a jövőben is alkalmazni fogjuk a 3. országbeli munkaerőt. (Menton Jobs megjegyzés: van lehetőség hosszabbítani az itt tartózkodást. Ez a cég és a munkavállaló döntésén is múlik.)

A jövőbeni létszámunk tervezése miatt, szeretnénk, ha megoldható lenne a 3. országbeli munkavállalók hosszabb távú vagy forgó rendszerű foglalkoztatása (pl. fél év otthonlét után visszatérhetnek), mivel a betanított munkaerő megtartása kulcsfontosságú lenne számunkra.

Terveznénk, hogy a jól teljesítő, magyarul is tanuló indonéz munkavállalókat bevonjuk az újonnan érkezők betanításába, megkönnyítve ezzel a nyelvi nehézségek áthidalását, a pozitív tapasztalatok és a feladatok gyorsabb átadását, így jó lenne egy “forgó rendszer” kialakítása a haza- és a visszatérő 3. országbeli munkaerővel kapcsolatban.

Gondolatok a MENTON Jobs-tól: Aktuális jogszabályok értelmében jelenleg újonnan beérkező indonéz munkavállalókat nem lehet Magyarországra hozni, Fülöp-szigeteki munkaerő alkalmazására van lehetőség. Fontos megjegyezni, hogy az indonézekkel ellentétben Fülöp-szigetekiek beszélnek angolul.

Köszönjük, hogy elolvasta cikkünket, amennyiben Ön is hasonló kihívásokkal küzd, keressen minket bizalommal!

MENTON JOBS, partner a növekedésben, társ a mindennapokban!